Lassanként a csapból is a mindfulness folyik, sokan mégsem tudják, mi is a tudatos jelenlét. Pedig remek módszer arra, hogy kevésbé stresszesen, jobb közérzettel éljünk. Schell Gergely szakpszichológussal erről beszélgettünk az Etalon magazinban:
Manapság az egyik legkedveltebb téma a „pozitív pszichológia”, a boldogság tudománya. Miért került ez ennyire előtérbe, mi hiányzik az életünkből?
Főként történeti okai vannak annak, hogy a pozitív pszichológia, mint modern irányzat ennyire népszerű lett. Kezdetben a pszichológia az orvosilag nem magyarázható tünetekre kereste az okokat. Egy betegségközpontú orvoslás segédtudományaként jelent meg. Később a viselkedésre tevődött át a hangsúly, majd fordult a lélektan az egészséges emberek felé. Arra keresve a választ, mitől működik jól egy személyiség.
A köznyelvben a „pozitív pszichológia” kifejezést nem mindig használjuk pontosan, mert egyáltalán nem azt jelenti, hogy mindig happynek és kiegyensúlyozottnak kell érezni magunkat. Ilyet nem állít, olyat viszont igen, hogy sok múlik rajtunk abban, hogy hogyan hatnak ránk a külső ingerek.
A népszerűségének sok oka lehet, például az, hogy a nyugati világban az elmúlt évtizedekben olyan társadalmi változások zajlottak le, aminek hatására az embereknek több szabadideje lett. Már nem csak a kríziseikre, hanem a minőségi igényeikre és oda tudnak figyelni. Emellett a XX. század nagy társadalmi traumái láthatóvá tették, hogy az emberek szélsőségesen rossz körülmények között is tudnak jól, emberségesen viselkedni, és ez kíváncsivá tette a kutatókat.
Hogy segíthet ezen a mindfulness, a mindennapok tudatosabb megélése?
A mindfulness szó két dolgot is jelent, egyrészt egy viszonyulási állapotot, ami a meditáció során jön létre. Ez az, amit általában tudatosságnak vagy tudatos jelenlétnek szoktunk fordítani. Másrészt azokra a pszichoterápiás módszerekre is használjuk, amiket például nyolc hét alatt, tapasztalt segítővel el lehet elsajátítani. A módszer kitalálója egy amerikai orvos, Dr. Jon Kabat-Zinn, zen-gyakorló orvos, aki hetvenes években kezdte el kutatni a tudatos jelenlét, azaz a mindfulness jótékony hatásait. Sikerült a meditáció és az éber figyelem rendszeres gyakorlását a nyugati egészségügyben elfogadtatnia és beillesztenie a klinikai ellátásba. A visszatérő depresszió, a szorongás és számos más probléma rendkívül hatékonyan kezelhető az általa kifejlesztett mindfulness alapú módszerrel, az MBSR-rel (mindfulness based stress reduction.)
Mire jó a meditáció, ha nem vallási alapon csináljuk?
Először megtanul figyelemmel és elfogadással fordulni saját magunk és tapasztalataink felé, ezzel javul empátiás készségünk is a másik ember felé. Ez rendkívül jótékony hatással bír. Az USA-ban vagy Nagy-Britanniában a meditációt már célzottan tudják használni iskolai agresszió kezelésére, börtönökben feszültségcsökkentésre. Összességében a mindfulness meditációra épülő módszere nem csak ránk van jótékony hatással, de tisztítja a társas kapcsolatainkat is.
Sokan lebutított keleti meditációnak tartják, és azt mondják „nincs nekem időm erre”.
A mindfulness és a meditáció nem egy buddhista dolog, hanem egy univerzális emberi képesség. Véletlen, hogy ezeket a módszereket a zen irányából fejlesztették ki, ugyanis az összes vallási hagyomány része. Keresztény mediációval is foglalkozom, és éppen tegnap számoltam össze, hogy csak ebből 8 különféle rendszert ismerek. Tehát itt nem arról van szó, hogy valami idegent próbálunk az európai ember életébe integrálni, ez egy humán-specifikus dolog, amire mindenki képes. Dr. Jon Kabat-Zinn épp azon munkálkodott, hogy ne okozzon problémát, ki milyen vallási keretben gondolkodik.
Bárki által megtanulható?
Segítségével mérhetően csökken az átélt fájdalom, a megélt stressz, az onkológiai betegek például kevésbé azonosítják magukat a betegségükkel. Általában elmondható, hogy javul az életminőség. Aki részt vesz és végigcsinál egy ilyen nyolchetes programot, az általában jobban tudja kezelni a stresszt és a szorongást az életében. A meditáció olyasmi, mint egy (mentális) tornagyakorlat, a mindfulnesst pedig a jóleső fáradsághoz tudnám hasonlítani. Valószínűleg mindenki képes rá.
Akinek nincs se ideje se pénze tanfolyamra, hogyan álljon neki?
A meditációt önsegítő könyvek segítségével is lehet tanulni, alapolvasmányként Dr. Jon Kabat-Zinn: Bárhová mész, ott vagy című című könyvét ajánlom, de a szerzőtől és kollégáitól még számtalan jó könyv kapható.
Így a tavasz elején hogyan érezhetjük jobban magunkat, mit tanácsol a mindfulness?
Míg mondjuk a skandinávok gyertyafénnyel, puha és meleg anyagok használatával, társas érintkezésekkel dobják fel a borús hangulatukat, addig nálunk a hideg évszakhoz jobbára negatív érzelmek kapcsolódnak. Nem az alkoholfogyasztás és a bezárkózás a megoldás a nehéz időszakra.
Van egy nagy hármas, amitől mindig, garantáltan jobban érezzük magunkat: a testmozgás, a relaxáció és a társas kapcsolatok. A testmozgáson rendszeresen, heti 3 alkalommal, 30 perces intenzív mozgást értünk. A relaxációval vagy meditációval pedig elsajátíthatjuk önmagunk megnyugtatásának képességét. A harmadik terület a pozitív társas kapcsolatok fontossága. A felnőtt emberek általában már nehezen kötnek barátságokat, ezen a téren is érdemes lenne kicsit átalakítani a gondolkodásunkat, és tudatosan közösségi, baráti és családi találkozókat szervezni, és felvállalni az ezzel járó feladatokat.
Vannak, akik úgy gondolják, hogy akár a hétköznapi tevékenységeikben – teázás vagy mosogatás közben is lehet mindfullness állapotba kerülni.
A zenben van egy mondás: minden zen. Teljesen mindegy, hogy valaki virágokat rendez egy vázában, főz vagy teázik: ha átéli a jelen pillanat teljességét, meditációt végez. Abban a hagyományban megvilágosodni annyi, mint ezt teljesen megérteni. Más kérdés, hogy a legkönnyebben a formális meditáció által lehet megélni a mindfulnesst — ezzel érdemes kezdeni a gyakorlást. Az ősszel Horvátországban tartottam sétáló meditációs foglalkozást képzőművészeknek. Egy kis dalmát szigeten, a csillagos ég alatt, éjszaka. Újra megtapasztaltuk azt, hogy még az egyszerű séta is lehet meditáció, ha szerető kedvességgel figyeljük meg, ahogyan a talpunk találkozik a talajjal. Ahelyett, hogy a múlton vagy a jövőn agyalnánk, csak figyeljük meg, amit éppen csinálunk!
Schell Gergely (tanácsadó szakpszichológus, családterapeuta) egy évtizede dolgozik pszichológusként, tizenöt éve meditál. Előadásokat, workshopokat tart a témában, meditációs csoportot vezet. A budapesti Thyris Pszichoterápiás Központ munkatársa.
Az interjú az Etalon magazin februári számában jelent meg.
