20 éve vagyok a pályán, zártak ki szerkesztőségből, szüntettek meg alólam lapot, tudósítottam, írtam és szerkesztettem. Otthagytam már azóta én is egy csapatot, foglalkoztam egészen mással is – de miért is akarok én még mindig újságíró lenni?!
Erre 2018 decemberében egy fotelben döbbentem rá megint.
Egy oknyomozói pályázat révén kerültem ki Helsinkibe. Egy lakótelepi ház aljában, a LongPlay szerkesztőségében, egy szürke fotelbe süppedve találtam magam, kezemben forró gyömbéres teával. Ott szembesültem azzal, mi az, ami újságíróként akkor leginkább hiányzott nekem. Nem a tea, nem is a könyvek, nem is az, hogy a finn újságíró csajok láthatóan otthon érezték magukat, vastag zokniban írták a cikkeket…
Ott Helsinkiben, a lakótelepi ház földszintjén, ebben a kis szerkesztőségben olyan levegőt szívtam, amit mindig is akartam. Jó volt újra, még mindig újságírónak lenni!
Ez a finn lap előfizetéses alapon működik – hosszú és tartalmas riportokat, interjúkat készítenek, kreatívan és szabadon. Heti egy anyag, nem több, de olyan, amiről érdemes utána is beszélgetni.
A finn hetilap és azok az újságírók elhitték, hogy a közösségi kommunikáció érték, hogy ha ők szeretik csinálni, lesz, aki szereti elolvasni is.
Ami ott életképes, nem biztos, hogy ugyanúgy működik itt. De ugyanarra az alapra lehet építkezni. A közösségi kommunikáció, az örömmel végzett munka, a felelős újságírás mindenhol érték.
Pais-H Szilvia újságíró-szerkesztő
Harminc éve vagyok valamilyen pályán. Leginkább mint mérnök és bútorkészítő faműves.
Biztosan tudom, hogy csak mérnöknek lenni nem lehet.
A teljes élethez kell a kultúra, a művészet – és a kommunikáció. Ezért tanítottam, ezért járok színházba és hangversenyre, írok és olvasok, szerkesztek blogokat, honlapot. Figyelek a világra, és van róla véleményem.
Pais-Horváth Péter
longform.hu
9798 JÁK
Kossuth utca 35.
e-mail:
pais.szilvia@gmail.com
fakturabutor@gmail.com
Telefon:
+36 30 588 3408 (Szilvi)
+36 20 462 2584 (Péter)