Verdák és a Kis hableány a 14. Hollywood Classics-on

A 14-ből tízszer biztos megvolt, kaptunk erős és gyengébb szériákat, csúcsra járatott nagy zenei kedvenceket, őrületes produkciókkal és halványabb sztárocskákkal kibélelt estéket egyaránt. Mindegy is, aktuálisan írunk-e róla vagy sem, a szombathelyi Hollywood Classics a mi évi rendes belefeledkezős esténk, ha megtehetjük, itt vagyunk. A James Bond koktélért már évek óta nem tolongunk, akkora a szünetben a tömeg, hogy inkább kiállunk a Bartók Terem lépcsőjére levegőzni. Idén a tűzijátékról is lecsúsztunk, nem találtunk időben parkolót, de mindegy is.

Pejtsik Péter és a Savaria Szimfonikusok

Nekünk voltaképp elég lenne a zene, Pejtsik Péteres szellemes hangszerelései, a szimfonikusok örömjátéka, belefeledkezni közben a filmrészeltekbe. Látni, ahogy a zenészek szinte táncra perdülnek a hangszereikkel, ringatnak bele Sohaországba (idén Pán Péter volt az egyik leghúzósabb, zenészeket is megdolgoztató darab). Csak élvezni a Macskafogó ominózus trombitaszólóját (tudtátok, hogy ez a nemrégiben elhunyt Deák Péter szerzeménye, a filmen maga játszotta el?). Reggelig ellenénk így, a karzaton a korláton támaszkodva, villódzó reflektorok között… olykor kicsit giccses, máskor szirupos, de ez így tökéletes, a léleknek is kell egy kis habcsók, egy kis parádé, vidámságba oltva…

Elnézve a közönséget, nem ugyanazok az arcok jönnek szembe, mint a Bartók Terem egyéb bérletes előadásain, akik a klasszikus zenét, mint élményt, hétköznapokon is fogyasztják. Pedig érdemes lenne belekóstolni, John Williams után legalább annyira szórakoztató lehet Rimszkij-Korszakov Seherezádéját hallgatva kortyolgatni egy kis pezsgőt (próbáljátok ki). Persze, hogy eszembe jut, hogy Hollywood Classicson innen és túl mennyire becsben kéne tartani ezt az épp 50.jubileumát ünneplő zenekart.

A Hollywood Classics (HC) persze más, örömjáték nemcsak a zenészeknek, de a közönségnek is. A recept pedig most is régi, jól bevált: maradt persze a habos-babos, csöpp sznobizmussal és késhegynyi giccsel megfűszerezett körítés, viszont az idők során mindehhez maximális zenei és színpadi profizmus társult. Pejtsik Péter nem hagyja leülni a produkciót, ő az, aki nemcsak karmesteri szerepben van jelen mindvégig, hanem – most már lányával, Pejtsik Pannával együtt – a filmzenéket is újrahangszereli. És van, amikor maga elé kapja az elektromos csellóját, és felrobbantja a színpadot.

Korponay Zsófi, Heincz Gábor Biga

A zenekar mögött a kivetítőn pörögtek a klipek (takkra összehangolva működik már minden, évről évre egyre jobban összecseng a zene és a filmkockák). Tematikájában az idei első etap az autóversenyes filmekre épül, ami a klasszikusoktól sem volt mentes, hiszen felcsendült a CAR MEN is Bizet-től (Kolovratnik Krisztián műsorvezető apukás viccét lopom, a Forma 1-es felhasználás kocsmakvízre való felfedezés)… Nincs üresjárat, szerencsére a Verdák és Forma 1-es szimfonikus költemények után kapunk mást is, megszólal az E.T., a Vissza a jövőbe, egy kötelező 007-es nóta, a nagy kedvencünk, a Mamma Mia és még sok minden más.

Nincs szombathelyi HC énekesek – sztárfellépők (de nem szeretem ezt az elcsépet jelzőt) nélkül: Korponay Zsófi idén is bebizonyította, tényleg nem kell feltétlenül csak a kereskedelmi csatornák tehetségkutatóin befutott „sztárokban” gondolkodni, vannak még jó torkú énekesek. Tökéletes választás Zsófi, Kis Hableánya remek bemelegítés, a Mamma Miával aztán leénekelte a csillagokat is. 

Duójuk (Zene nélkül mit érek én…) Heincz Gábor Bigával az egyik legpörgősebb dalbetét, kedvünk támadna táncra perdülni… Bigához eddig nem volt szerencsénk, utána kellett néznem, az Eurovíziós Dalfesztivál magyarországi előválogatójának döntőse 2012-ben és 2018-ban – egy biztos, jó kisugárzású, remek hangú énekes, aki ráadásként a dalai között  gitáron is virtuózkodott.

Kolovratnik Krisztián

Végezetül ne feledkezzünk meg Kolovratnik Krisztiánról sem, aki nem először műsorvezetője a HC-nek, már 2017.-ben aztán –2018-ban is csettintettünk: nemcsak sármos férfi, hanem abból a fajtából való, aki nem erőlködik kényszeredett poénokon (egy-két apukás vicc még belefér), vannak saját gondolatai. Szinte kedvem támadt jegyzetelni, annyi érdekes dolgot osztott meg a filmekről.

Figyelem, vasárnap Bősze Ádám ugrik be (merthogy több estén át forog idén is a filmes-zenés-show), ha dupláznatnék, miatta külön is megnézném újra ezt az egészet!