Ki ne ismerné az 1939-ben forgatott Óz, a csodák csodája című filmet, amiben Dorothy és Totó kutyája, a bádogember, a gyáva oroszlán és a madárijesztő csak kitartóan menetel Óz felé a sárga úton?! És tegyétek a szívetekre a kezetek, ki ne unná már ezt a szivárványutas hollywoodi mesét? De hogy ebből, itt 2023-ban is lehet olyan színpadi játékot faragni, ami vérbeli családi program lehet, ami nem mellesleg lenyűgözi nemcsak a kölyköket, hanem közben apu és anyu sem nyomkodja a mobilt, és nem gondol közben a holnapi értekezletre, meg arra, miből vesz a kutyának vacsorát… Igen, a WSSZ most egy – fizikai színházba oltott bábos, szabad és kreatív játékkal, lelkes csapattal megcsinálta!
„L. Frank Baum több mint százhúsz éve született meséje, az Óz, generációk sokaságát bűvölte már el.” – olvasom egy régi beharangozóban is, merthogy Ózt, ahogy a klasszikussá lett meséket, illik nagyon szeretni. Hát én éppen nem így voltam ezzel a csodával, eddig…
Szegény kislány panaszai
Jó rég volt, amikor copfos kislányként magam is ott ültem a kanapén: ölemben a kistányér, rajta egy pirítós eperlekvárral. Fut az Orionban a stáblista, én pedig fennhangon értetlenkedem, hogy micsoda mese ez?! Csattanója annyi, hogy nincs is varázsló, a legtöbb pedig, amit tanulhatsz belőle, hogy mindenütt jó, de legjobb otthon, és ha hazavágysz, csukd be a szemed… Aztán, ahogy ott hadonászom, úgy huppan le a vajszínű padlószőnyegre a tányér, vele a pirítós, naná, hogy az eperlekváros felével… Most kéne, villant át bennem, hogy felkapjon az a forgószél, és mint Dorothy, nyúlcipőt húzni és megkeresni azt a sárga utat…
Rég volt, el is felejtettem, de amikor az idei évad beharangozó sajtótájékoztatón előkerült, hogy ősztől egy új, gyermekeknek szóló bemutatóval is készül a szombathelyi Weöres Sándor Színház, méghozzá az Ózzal… Hát újra csak eszembe jutott az a pirítós…
Magyarázat egy közgazdász szemszögéből
Aztán évekkel később olvastam valahol, hogy Óz voltaképpen egy közgazdasági tanmesének íródott. A sárga út maga a világban fogytán lévő arany(fedezet), a Smaragdváros pedig a kapitalizmus és metropolisza… a történet pedig épp a második háború felé sodródó világ egyfajta leképezése. Óz, az a nagytőkés varázsló, aki tényleges aranyfedezet – varázserő – nélkül mozgatja a világot (a kapitalizmust), a nagy szemfényvesztő. Ózt a kisemberek leplezik le, akik összefogva, együtt megtalálják bátorságukat, erejüket és szívüket. Mindehhez azonban először meg kell ölni a nyugati és keleti boszorkányt is, igen, mindkettőt… nem is ragozom tovább, érdekes újragondolni ebből a szemszögből is ezt a musicalt.
Na, de ehhez képet, amit csütörtök este, a WSSZ főpróbáján fogadott, felülmúlta a várakozásomat, előítéletem huss, kapitalista tanmese huss, valami egészen mást kaptam cserébe… kedves, izgalmas vizuálisan profin újragondolt, mozgásszínházba oltott, bábszínházas elemeket felvonultató varázslatot. Kerek, ügyesen felépített, lebilincselően látványos és őszinte színházat rakott össze Halasi Dániel, keresve se kívánnék mást.
Elfelejteni mindent
Lehengerlő Mátravölgyi Ákos jelmez- és díszletvilága, nem spoilerezek, de sztori nélkül is – ritkán látni egy színpadon ennyi vizuális poént együtt, már csak ezért is érdemes megnézni… Mit hoz ki például pár plüssel bevont fitnesslabdából, de sorolhatnám… Az ügyes rendezéshez olyan színészi játék társul, ami felnőttek számára is élvezetes, nincs modorosság, frissesség van. Még a fiatal – szinte gyerekekből álló – tánc és énekkar is a hibátlanul, lelkesen, szívvel teli teszi a dolgát…
Mari Dorottyát nem kell bemutatni a szombathelyi színházrajongóknak, több főszerepben feltűnt, most Dorothyként is rendben van: bájos és őszinte, hangban, testben és lélekben is a helyén.
Egyszerűen imádjuk Totóként Gyulai-Zékány Istvánt, de olyan színt villant fel Antal D. Csaba oroszlán-figurája is, amiért külön is kiemelem. Balogh János Bádogembere, nem beszélve a Madárijesztőről is fergeteges… És akkor még nem szóltunk Nagy Cili boszorkányáról, vagy Németh Judit jóságos tündéréről, egytől egyig rémisztő vagy csak szimplán szerethető figurák, pazar jelmezekben…
A bennem élő gyermek végre megnyugodott
Ha nem is kedveltem meg ezt az Ózt, de végre megértettem a magam sárga útját. Mert ahogy a taoisták tartják: nem a cél a fontos, hanem maga az ÚT. Ha van közben piros cipőnk, ha nincs… Miközben arról álmodozunk, hogy egyszer mi is átsétálunk a szivárvány alatt, szeretnénk bátrak, eszesek és boldogok lenni, aközben a legfontosabbról, magáról az útról megfeledkezünk… hogy voltaképp minden, amire vágyunk, már eleve ott van bennünk, vagy csak épp egy karnyújtásnyira előttünk, vagy ha nem is, a társainkban biztosan megtaláljuk. Ha merünk még együtt, közösen, vállvetve lépdelni, ott találjuk magunkat, egyenesen a szivárványon túl…
ÓZ, A CSODÁK CSODÁJA
Írta: L. Frank Baum—Harold Arlen—E. Y. Harburg
musical két részben
135 perc, egy szünettel
Zene és szöveg: Harold Arlen és E.Y. Harburg
háttérzene: Herbert Stothart
tánc és ének feldolgozás: Peter Howard
hangszerelés: Larry Wilcox
Royal Shakespeare Company részére átdolgozta: John Kane a Turner Entertainment Co. tulajdonában lévő és Warner Bros. által forgalmazott azonos című film alapján
Fordította: Békés Pál
dalszövegeit fordította: Sztevanovity Dusán
Szereplők:
DOROTHY Mari Dorottya
MADÁRIJESZTŐ/HUNK Domokos Zsolt
BÁDOGEMBER/ HICKORY Balogh János
GYÁVA OROSZLÁN/ZEKE Antal D. Csaba
MARVEL PROFESSZOR/ÓZ Orosz Róbert
HENRY BÁCSI/ŐR Szerémi Zoltán
EMMY NÉNI/GLINDA Németh Judit
MISS GULTCH/NYUGATI BOSZORKÁNY Nagy Cili
TOTÓ Gyulai-Zékány István
MUMPIC ÜGYVÉD ÉS NYUGOR PARANCSNOK Sipos László Márk
MUMPIC POLGÁRMESTER ÉS NIKKÓ, A SZÁRNYAS MAJMOK VEZÉRE Hajdu Péter István
MUMPICOK, NYUGOROK, SZÁRNYAS MAJMOK: Bedőcs Fruzsina, Bertalan Maja, Binó Luca, Csorba Bence, Garas Szimonetta, Petőházi Bálint, Simon Ábel, Szabó Blanka, Teket Dóra, Toldi Viktória, Varga Tamás
KÓRUS Bencsics Katalin, Biczó Karina, Bolbos Laura, Horváth Nóra, Katavics Enikő, Kiss Kíra, Kővári Dorottya, Nagy Laura, Szalai Kamilla (az ELTE SEK Zenepedagógiai Tanszék hallgatói), Balogh János, Antal D. Csaba, Domokos Zsolt, Hajdu Péter István, Sipos László Márk
Alkotók:
látványtervező Mátravölgyi Ákos
zenei vezető Falusi Anikó
koreográfus Hojsza Henrietta
dramaturg Tóth Réka Ágnes
hangosító Simon József Zoltán
világosító Kiss Zoltán
vetítés Joós Márton
kellékes Nagy Gergely
súgó Léránt Enikő
ügyelő Győrváry Eszter
a rendező munkatársa Ostyola Zsuzsanna
RENDEZŐ Halasi Dániel
Fotók: Mészáros Zsolt / WSSZ. hu