Erotika és halál a zsinagóga koncerttermében:
Bartók, Kovács János és Borbély László a Savaria Szimfonikusokkal
Amikor általános iskolába jártam, az ének-zene (és irodalom) tananyag minden alkotót idealizált. Csakis a földi gyarlóságok felett álló, éteri lényekként találkoztunk velük, Balassitól(!) Lisztig. Így aztán Bartókot hosszú ideig minden érzékiségtől mentes ázott verébként képzeltem el. (Ebben persze a tankönyvbe szerkesztett portréfotója is ludas volt.) Pedig korán, már gyerekkorban találkoztam a Csodálatos mandarinnal, de akkor sikerült vaknak maradnom a művet átható mindenféle erotikára (is). Be kell vallanom, akkoriban Bartók sem került közel hozzám – naná, hogy ez sem az én hibám volt, azt hiszem, máig van egy kis komplexusom a két egekig magasztalt óriással kapcsolatban.
„Bartók és Kodály, a két remix-király.”
Az énektanárnőink csak párásodó szemmel tudták kiejteni a két nagy nevet, arról meg persze fogalmuk sem volt, ki az a Jimi Hendrix. (Ez alól aztán a csodálatos Szekeres Gábor tanár úr volt a kivétel, aki ismerte a gitáros hőst, és emberként is tudott mesélni a klasszikus szerzőkről.)
Később a szerelemről és halálról súlyos, szikár tömörséggel beszélő Kékszakállú döbbentett rá, hogy nagy tévedésben éltem.
A kicsit megnyúlt bevezető után most már ráfordulok a lényegre,
pénteken (március 25.) megint érdemes lesz elmenni a Bartók terembe
Bartók Béla első zongoraversenyét Borbély László adja elő. A mű frankfurti bemutatóján a szerző maga zongorázott. Ennek megfelelően bartókos feszültségek, virtuozitás hatja át, ezzel képeznek ellenpontot a felbukkanó barokkos futamok, a vallomásszerű dallamsorok.
Borbély László a Savaria Szimfonikus Zenekarral lemezfelvételt is készít Bartók zongoraversenyéből.
A Csodálatos Mandarin balettzene, amit a szerző maga pantomimként nevezett meg.
A bűn, és a halállal kéz a kézben járó testi és lelki szerelem zenéje
A táncjáték szüzséje szárazon leírva is erős történet, a wikipédia szócikkében megtalálható.
A koncertet a szombathelyi közönség (egyik) kedvenc karmestere, Kovács János dirigálja.
„Egy apacstanyán három apacs kényszerít egy fiatal leányt, hogy csábítson fel férfiakat magához, akiket ők aztán kirabolnak. Az első egy szegény legény, a második sem különb, de a harmadik egy gazdag kínai. A fogás jó, a leány tánccal mulattatja, és a mandarinban felébred a vágy, a szerelem hevesen fellobban benne, de a leány irtózik tőle. Az apacsok megtámadják, kifosztják, a dunyhába fojtják, karddal szúrják keresztül, majd felakasztják, mindhiába, a mandarinnal nem bírnak, szerelmes és vágyakozó szemekkel néz a leányra. Az asszonyi invenció segít, a leány eleget tesz a mandarin kívánságának, mire az holtan, élettelenül terül el.”
–
Bartók bűvöletében
Bartók: I. zongoraverseny
Bartók: A csodálatos mandarin
Közreműködik:
Borbély László
Vezényel: Kovács János
