A félelem megeszi a lelkeket, ugye? – Terrorizmus az ágyban, a munkahelyen

Színház egy hétköznapi katasztrófáktól sújtott övezetben. Félelemkeltés – mindennapi pixelekből.

Újabb szombathelyi hét, várt kortárs színházi premierrel. A szlovén darab (5 fiú) után a WSSZ elhozta nekünk a modern orosz irodalom talán legnépszerűbb, legismertebb fiatal alkotói, a Presznyakov testvérek fekete humorba áztatott drámáját: a Terrorizmust. Csehov után ők a legtöbbet játszott szerzőpáros a világon, bár nálunk alig hallani róluk. Pár éve Székesfehérváron Bagó Bertalan rendezte meg, a Vörösmarty Színház társalgójából csináltak alkalmi repteret és egyterű irodát – azóta érdekelt a sztori. A reptéren gazdátlanul hagyott üres bőröndök milyen lavinát okoznak…

A félelem megeszi a lelkeket, ugye? – Terrorizmus az ágyban, a munkahelyen 9
Fotó: Mészáros Zsolt / Wssz.hu

Erős némajátékkal indít a szombathelyi előadás. A fénycsövekkel bevilágított térben sűrű emberfolyam, lüktet az Anima zenéje.

A mindennapokban vagyunk, amit aztán folyton megakaszt valami előre ki nem számítható, elfelejtett dolog okozta, vagy időzített, emberek közti robbanás. Ami valakit hirtelen pont telibe talál.

A félelem megeszi a lelkeket, ugye? – Terrorizmus az ágyban, a munkahelyen 10
Fotó: Mészáros Zsolt / wssz.h

Érdekes darab ez a Terrorizmus, nagyon megnéztem volna 2002-ben is, amikor íródott – egészen más világban éltünk akkoriban, nagyon másként robbant volna körülöttünk-bennünk ez a darab. Jobban hittünk, kevesebbet éltünk, még nem tapasztaltuk meg, hogyan működik a kollektív és ipari zavarkeltés, hogyan villognak a fejünkben a képek, cukiságözön, közhelyfilozófia és tömeghalál vegyesen…

Hogy mi a különbség a kocsmai verekedés és a terrorizmus között?

Ránézésre kevés, de mégis… Ha terrorizmusról van szó, az erőszak közvetlen áldozatai vagy kárvallottjai legfeljebb csak szimbolikus kapcsolatban állnak az akció valódi céljával, kiválasztásuk másodlagos jelentőségű, legtöbbször véletlenszerű. A terror áldozata ártatlan – legalábbis kiválasztásánál nem szempont egyéni bűne, csak a kollektív bűnhődés számít.

A félelem megeszi a lelkeket, ugye? – Terrorizmus az ágyban, a munkahelyen 11
Fotó: Mészáros Zsolt /wssz.hu

A Presznyakov testvérek hat jelenetben avatnak be, sajátos nézőpontból abba, ők hogyan látják, miként is működik a terrorizmus a hétköznapokban. Miként gyilkoljuk, robbantjuk szét emberi kapcsolatainkat, mit tesz a félelem, hogyan fajul tovább. Hogyan csúszik át egy normál szituáció rombolásba, lesz szürreális. Hány és hányféle formája létezik az agressziónak.

A félelem megeszi a lelkeket, ugye? – Terrorizmus az ágyban, a munkahelyen 12
Fotó: Mészáros Zsolt / wssz.hu

A hat jelenet mindegyike példázata a lelki terrornak (is), amely különböző szinteken, élethelyzetekben, társadalmi osztályban és életkorban jelenik meg. A hat különböző jelenet végül egy Tarantinó-i véres, ugyanakkor legalább annyira bizarr történetté áll össze.

Itt van mindjárt egy példázat arról, mi a hétköznapi terrorizmus – a szerzők olvasatában

Én is elmesélem, amit Trokán Péter darabbéli ezredese, hogy Sanyi (vagy nem Sanyi) hogyan is szabadult meg öreg kutyájától. Egyszerűen fogta, felemelte és ledobta az emeleti erkélyről. A kutya szörnyethalt, más meg eltakaríthatta, de a gond Sanyi részéről kipiálva. Persze kérdezhetjük, ember az ilyen? (Persze, hogy nem.) De azzal, hogy leírtam, én is egy láthatatlan lavinát indíthatok el… mert lehet, valakinek behozza a Google Sanyit és a Terrorizmust, rátéved a szeme a macskás sztorik között, elmeséli a szomszédjának, milyen hülyeséget olvasott, és milyen idióta színdarabok mennek mostanában a színházakban. Aztán a szomszéd elmeséli a sógorának, hogy mit mesélt a Jóska, aki hazamegy, meglátja a kutyáját, aki beteg, aztán ő is kihajítja. Miért is ne, ha másoknak szabad? Akkor én anarchista terrorista vagyok, mert elrejtettem egy időzített bombát a cikkben? Ha a szándékosan azért teszem, hogy elolvassa valaki, aztán e szerint cselekszik, akkor igen?

Ha tudatosan rábeszélek, megfélemlítek, megutáltatok valakit valakivel – hogy aztán mások helyettünk is megtegyék… Igen, jól látjátok, most ebben élünk, megannyi mesterséges félelem, agresszió és düh közé zárva – ki tudja, épp kit fojtunk meg a távolban mérgező, valahol másutt elejtett szavainkkal.

A félelem megeszi a lelkeket, ugye? – Terrorizmus az ágyban, a munkahelyen 13
Utas és a holdvilág / Fotó: Mészáros Zsolt / wssz.hu

Ízig-vérig orosz darab ez, egyfajta keverékét hozza Csehov realista színházának és a brechti abszurd cirkusznak

Tűpontosan fest, jeleneti egyszerre realisztikusak és abszurdak, hősei, mint Csehové, folyton elemeznek, filozófiát, értelmet csepegtetnek minden csésze teába, közben provokálnak és kizökkentenek. Néha sikerül felidegesíteni is (Avass Attilának például nehezen bocsátom meg a kutyás-pórázos jelenetét – de biztos ez a cél:).

Azért mégsem mindenben értünk egyet, néha túl didaktikusnak érzem, túl sokszor hangzanak el bizonyos kulcsmondatok, és nem mindig érezzük a realista karaktereket sem.

De a két öregasszony szerepében például Németh Judit és Vlahovics Edit magával sodor! Jutalomjáték ez nekik és nekünk is. Közben a nyikorgó hinta – hátborzongató, vagy az irodai jelenet, Szabó Tiborral, Kelemen Zolival és Nagy Cilivel, vagy Trokán ezredes és az ifjonc tűzoltók – mind a helyén működik.

A félelem megeszi a lelkeket, ugye? – Terrorizmus az ágyban, a munkahelyen 14
A hivatalban / Fotó: Mészáros Zsolt /wssz.hu

Antal D. Csabának is jól áll ez a szerep, ő a pénz világában szocializált, ambiciózus karrierember, aki pályája derekán, mint Dante hőse, egyszer csak kizökken a Mátrixból. Sötét erdőbe jut, ahol az utat nem leli, bőröndre támaszkodva, fura álomszerű alakok beszélnek neki homályos dolgokat.

A félelem megeszi a lelkeket, ugye? – Terrorizmus az ágyban, a munkahelyen 15

Endrődy Krisztián,
Antal D. Csaba és Orosz Róbert
Fotó: Mészáros Zsolt / wssz.hu

Jámbor Nándit alsógatyában sem mindennap láthatjuk, na, az ő figurája is félelmetes – a mosolygós, kisfiús pasiból hogy lesz a kiszolgáltatott szeretőjét terrorizáló, hatalmával visszaélő, ijesztő karakter. Miközben tulajdonképpen semmit nem csinál, fecseg, salátát zabál alsógatyában.

A félelem megeszi a lelkeket, ugye? – Terrorizmus az ágyban, a munkahelyen 16
Gubík Ági és Jámbor Nándor / Fotó: Mészáros Zsolt / Wssz.hu

Már csak annyit – jól áll a darabnak az Anima. Nézzétek meg, háborodjatok fel, vagy aludjatok el, amíg lehet, míg van értelme, járjatok színházba! És ne féljetek, merjetek kizökkenni!

Oleg és Vlagyimir Presznyakov: Terrorizmus

(Egy felvonásban – 95 perc)

– groteszk játék hat képben, egy részben –

Fordította: Radnai Annamária

1. JELENET
Utas/Antal D. Csaba
Egyenruhás ember/Szabó Róbert Endre
Utas 1/Orosz Róbert
Utas 2/Endrődy Krisztián

2. JELENET
Nő/Gubík Ági
Férfi/Jámbor Nándor

3. JELENET
Férfi/Szabó Tibor
Nő/Ostyola Zsuzsa
Második nő/Bálint Éva
Harmadik nő/Papp-Ionescu Dóra
Negyedik nő/Nagy Cili
Munkatárs/Kelemen Zoltán
Éltes férfi/Avass Attila
Nyomozó/Szabó Róbert Endre

4. JELENET
1. Asszony/Németh Judit
2. Asszony/Vlahovics Edit
Síró férfi/Antal D. Csaba

5. JELENET
1. Férfi/Balogh János
2. Férfi/Matusek Attila
3. Férfi/Horváth Ákos
4. Férfi/Kálmánchelyi Zoltán
5. Férfi/Szabó Róbert Endre
6. Férfi/Trokán Péter

6. JELENET
Utas 1/Orosz Róbert
Utas/Antal D. Csaba
Utas 2/Endrődy Krisztián
Stewardess/Ostyola Zsuzsa

Díszlet: Takács Lilla, Biczó Levente
Jelmez: Tijana Todorovic
Zene: Anima Sound System
Koreográfus: Ilaria Genatiempo
Dramaturg: Sándor Júlia
Súgó: Papp-Ionescu Dóra
Ügyelő: Móri Csaba
Rendezőasszisztens: Kovács Nóra, Azzurra de Gregorio
Rendező: Luca Cortina

Bemutató: 2019. szeptember 20. 19 óra, Nagyszínpad

Az előadás megtekintése 16 éven aluliaknak nem ajánlott!

Leave a Reply